Feliratkozás hírlevélre:

   
 

2014. 12. 31.
BÚÉK 2015

...

[tovább]

2014. 12. 25.
Karácsony 2014

Minden kedves ismerősömnek, barátomnak, akik üzemorvosi ügyben, kapcsolatban állnak velem Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok, Dr. Móczár István és Tsa Kft...

[tovább]

2014. 12. 13.
Mészáros Judit ápoló

1998-tól 2005-ig a Szent Rókus intenzív, és aneszteziológiai osztályán, mint aneszteziológus nővér. 2005-től a Szent Rókus kórház rendelőben bőrgyógyászaton, gyermek pszichiátria, neurológia, pszich...

[tovább]

2014. 11. 30.
Tájékoztatás a rendelésről

Tájékoztatjuk Tisztelt Betegeinket, hogy a Központi Orvosi Rendelőben, 2014. december 01-től ismét a Rákóczi út 7. sz. alatt rendelünk! A rendelés a szokásos időben történik. Megköszönjük betegeink ...

[tovább]

2014. 10. 15.
40 éve a maglódi praxisban

https://www.facebook.com/istvan.moczar/media_set?set=a.762502643815240.1073741861.100001665339620&type=1...

[tovább]

 


 

 Étrendkiegészítő
2008. 02. 27 - 18:24 


Alternatív megoldást ajánlok - a teljesség igénye nélkül - a szervezet elsavasodásának megállítására a Basica Instant – étrend-kiegészítő ajánlásával. A készítmény bázikus, cinket, szelént és C-vitamint tartalmazó, azonnal oldható narancsízű italpor. Minden, ehhez hasonló és ajánlott készítmény keveset ér, ha továbbra is nagy mennyiségben iszunk kávét (például éhgyomorra), alkoholt vagy „savat provokáló” élelmiszereket fogyasztunk.

A Basica Instant patikában kapható.

 

 Savasság ellenőrzése teszt csíkkal
2008. 02. 26 - 14:35 

A pH teszt csík Patikában kapható, vagy megrendelhető!

Kezelés módja: mártsa a lakmuszpapírt (kb. 3 cm-t) a reggeli vizeletbe, vagy „nyálazza meg” és keresse meg a kapott színhez tartozó értéket. 7-es pH érték alatt beszélünk savasságról.
Legközelebb, a szervezet sav-bázis egyensúlyát biztosító egyik készítményt mutatom be a teljesség igénye nélkül.

Dr. Móczár István
Részletek: www.coralcayhealth.com.au

 

 A köszvény étrendi kezelése
2008. 02. 25 - 20:10 


A köszvény kizárólag embereken előforduló betegség, melynél mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik:
• anyagcsere-folyamatok során,
• sejtek pusztulásakor,
• egyes táplálékaink alkotórészeiből.
A köszvény kialakulásáért felelős:
• a fokozott termelődés,
• a csökkent húgysavkiválasztás.

Ha túl sok húgysav keletkezik vagy táplálékainkkal túl sok jut a szervezetbe, illetve ha nem távozik elég gyorsan és tökéletesen, kialakul a köszvény. Vannak gyógyszerek, melyek elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, ennek ellenére az étrend és az életmód váltására szükség van. Ehhez gyakran társul a cukor és zsíranyagcsere zavara is. A betegek többsége túlsúlyos, mely szoros összefüggést mutat a mozgásszegény életmóddal és a fehérje dús táplálkozással.

A diéta célja:
• a vér húgysavszintjének csökkentése,
• a testsúly normalizálása.

A helyes táplálkozás főbb szempontjai:
1. A magas purin tartalmú élelmiszerek kerülése.
2. Bő folyadékbevitel (napi 2-3 liter: ásványvíz, víz, tea, gyümölcslé).
3. Bőséges gyümölcs és zöldségfogyasztás.
4. Alkoholtilalom.
5. Erős fűszerek kerülése.
6. Testsúlynak megfelelő energia bevitel.

Ne fogyasszuk a különösen magas purin tartalmú élelmiszereket! Kocsonyahúsok, vese, velő, máj, szív, kagyló, lazac, hering, szardínia, élesztő. Fogyasztásukat kerüljük, vagy ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk a magas purin tartalmú élelmiszereket! Szalonna, tonhal, libahús, makréla, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús és a száraz hüvelyesek.

A mérsékelten magas purin tartalmú élelmiszerek a következőképpen építhetők az étrendbe!
Húsok közül: sovány marha-, sertés-, csirke-, kacsa-, nyúlhús. Ezeket párolva, főzve, főtt gombócnak, húspudingnak és felfújtnak készítsük el. A napi fehérjeszükséglet biztosításához 5-7 dekagrammos mennyiségben javasolt fogyasztani. A hús purin tartalma csökkenthető, ha a főzőlevét leöntjük. Ezért a húsleves fogyasztása nem javasolt. Kerüljük a zsíros, panírozott és füstölthús-készítményeket.

Zöldfőzelékek közül: kelbimbó, kukorica, spenót, karfiol, kelkáposzta, gomba, zöldborsó.
makréla, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús és a száraz hüvelyesek.

Összegyűjtötte: Pető Jánosné ápolónő

 

 Lúgosítson minden nap
2008. 02. 22 - 19:20 

Napjaink életformája óhatatlanul savas irányba tolja a szervezet kémhatását, elsősorban az egészségtelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. Más életmódbeli és környezeti hatások is befolyásolhatják ezt a mutatót. Közülük legelterjedtebb a dohányzás, az ésszerűtlen és túlzásba vitt fogyókúra, a stressz és a mértéktelen alkoholfogyasztás.
Érdemes pH tesztcsíkkal megvizsgálni a nyálunkat és a vizeletünket. Színéből következtethetünk egészségi állapotunkra, mert megmutatja, mennyi sav halmozódik fel szervezetünkben.
Ha a savszint túl magas, testünk már nem képes a savfelesleg kiválasztására, ezért kénytelen elraktározni a szövetekben, vagy semlegesíti, pufferolja őket. Az utóbbit viszont csak úgy tudja végrehajtani, ha az ehhez szükséges ásványi anyagokat a különféle szervekből, elsősorban a csontokból és a fogakból kiválasztja.
Azokat, akiknél mind a vizelet, mind a nyál pH-jának mérésénél savas tartomány regisztrálható, „kétszeresen savasnak” nevezzük. Ha a vér-pH is savassá válik, akkor „savmerevségről” beszélünk, vagyis a szervezet annyira túlsavasodik, hogy már nem képes kiválasztani és pufferelni a savakat.
Ha a sejten kívüli folyadékok, elsősorban a vér savassá válik, vezető tünetté válik az állandó fáradtság, illetve könnyebben elkapjuk a náthát és más betegségeket. Ha a savasság még jobban erősödik, különféle fájdalmakat, például erős fejfájást észlelünk. A szervezetnek semlegesítenie kell a bekerült savas elemeket, és ehhez lúgos, más szóval bázikus tartalékait kell felhasználnia – főleg kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket és nátriumot, amiket a csontokból, a fogakból, a porcokból és az izmokból von ki.

Szervezetünk válaszreakcióként a felesleges savat a test valamely részébe halmozza fel, méghozzá olyan helyen, ami már amúgy is legyengült állapotban van. Ha ez a tendencia folytatódik, az egész testrész túlnyomóan savassá válik, egyes sejtek elpusztulnak, és maguk is savvá válnak. Ugyanakkor bizonyos sejtek képesek alkalmazkodni az ilyen megváltozott körülményekhez. Ahelyett, hogy elpusztulnának – ahogy a normális sejtekkel történik túl savas környezetben –, abnormális, mutáns sejtekké válnak, és így kibírják a terhelést. Ezeket az abnormális sejteket hívjuk rosszindulatú sejteknek. Ezek már nem reagálnak az agyból érkező impulzusokra, és eltérnek attól is, ami a DNS-emlékezetében kódként szerepel, ezért képesek végtelen és rendszertelen burjánzásra. Így keletkezhetnek a daganatos betegségek.
A szervezet túlsavasodásának az alábbi jeleit észlelhetjük magunkon:
• kimerültség, levertség
• idegesség nyugtalanság, depresszió
• fokozott stressz-érzékenység
• a koncentráció-képesség csökkenése, kisebb terhelhetőség
• csökkent ellenálló-képesség
• izom- és izületi bántalmak
• bőr-, haj- és körömelváltozások
Mai rohanó világunkban nem mindig megoldható a kiegyensúlyozott táplálkozás, így sok esetben nem jut be elegendő lúgosító anyag szervezetünkbe. Éppen ezért nagyon fontos, hogy napi táplálékunk mellé válasszunk olyan étrend-kiegészítőt, amely a létfontosságú bázikus hatású ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazza.
Forrás: Vitaminkirály

 

 Testünk elsavanyosodása
2008. 02. 20 - 16:40 

Az arcüreggyulladás kapcsán írtam a savasodásról. A gyomorsav gőzei az arcüregben és a gégében gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ennek a veszélyes állapotnak megértése érdekében ajánlom tájékoztatómat! Szem a lélek tükre, míg a gyomré a nyelv. Az orvos a nyelv megpillantásakor - legtöbbször - már következtetni tud a gyomor állapotára.

Mi az, amitől a sejtjeink úgy félnek, mint ördög a tömjéntől és mindet bevetnek ellene, amivel rendelkeznek?
Mi az, amitől a testépítők is hasonló módon rettegnek és még egy étkezésen belül sem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják?
Ez a sav. A sav a sejtjeink közötti térben. Erről beszéljünk egy kicsit. Itt szeretnék megosztani valamit, ami még az orvosi egyetemen sem kapott kellő hangsúlyt: a test sav-bázis egyensúlya és betegségek közötti összefüggés. Az emberi szervezet csak nagyon szűk körülmények között képes működni. Jól ismert például, hogy a hőmérsékleti tartomány 36,5 - 37,0 Celsius fok. Ha ettől akár egy fokkal eltér, akkor ott már komoly gondok lépnek fel.
Kevésbé ismert, de legalább olyan fontos a szervezetünk pH értéke. Minden vizes oldatnak megvan a rá jellemző pH értéke. Semlegesnek mondják a 7,0 értékű pH-t, az alatta lévőt savasnak és a felette lévőt pedig lúgosnak. Minél kisebb a pH, annál erősebb a sav, tehát a 5,0 érték erősebb savra (elsavasodásra) utal, mint pl. a 6,0 érték. Az emberi test 7,35-7,45 pH tartományban működik jól.
Ahogy látjuk ez enyhén lúgos tartományban van. Ettől már a kis értékű eltérés is komoly következményekkel jár, akárcsak a hőmérsékletbeli változás, csak ez kevésbé ismert dolog. A sejtjeink lúgos kémhatáshoz vannak hozzászokva. Tudta-e, hogy a tenger vízének (ahol az elején a sejtek kolóniába verődtek) a pH-ja 8,0-8,5? Tudta-e, hogy a magzatvíz (a folyadék, amely körbeveszi a magzatot az anyaméhben) pH-ja 8.5 körül van? Tudta-e, hogy az egészséges, anyatejjel táplált csecsemő vizelete lúgos vegyhatású?
Az anyagcsere folyamán a testünk folyamatosan savakat termel: szénsav, ecetsav, húgysav, tejsav, citromsav stb. A vesénk által kiválasztott vizelet pH értéke 4,8-7,5 között mozog. Csak megemlítem, hogy pl. a kávé és a sör pH-ja 4,0, azaz savasabb, mint a vese által produkált legsavasabb vizelet, amit még kiválasztani képes!!!
Ha a savszint túl magas, akkor a testünk nem lesz képes a savak kiválasztására, és vagy kénytelen elraktározni őket a testszövetekben (zsírszövet = elhízás!) vagy pedig semlegesíti őket. Az utóbbit viszont csak úgy tudja végrehajtani, hogy az ehhez szükséges ásványi anyagokat (pl. kalcium) a különféle szervekből, csontokból, fogakból választja ki. Így ez csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vezet.
Már rég leszoktunk az egészséges (legalább 80%-ban lúgos) ételek fogyasztásáról és a legtöbb ember teste el van savasodva. Erről könnyen meggyőződhet a reggeli vizelet pH értékének megállapításával - ha 7, 0 alatt van az érték - akkor el van savasodva, tudományos - szakkifejezéssel élve - acidosisban szenved. A szervezetünk igyekszik megtartani a működését és a savakat a kevésbé fontos területeken (zsírszövet, kötőszövet) raktározza. Amikor ezek a - hulladék raktárok - is megtelnek, jönnek a fontosabb szervek károsodásai. Tehát, ha megvizsgáljuk egy ember egészségügyi pályáját, akkor megállapíthatjuk, hogy a szívinfarktust vagy a rákot vagy az agyvérzést, mint a végállomást, megelőzte az elhízás, az izületi panasz, a reuma, a gyomorégés, a krónikus fáradtság, az ekcéma vagy bármely egyéb túlsavasodással járó tünet.
Ezek a tünetek különálló betegségneveket kaptak. Felsorolok itt egy pár ilyen nevet, ezeknél a legtöbb esetben kimutatható az elsavasodás: aphta (szájfekély), allergia, arthritis, arthrosis, cellulitis, csontritkulás (osteoporosis), ekcéma, elhízás (obesitas) és ehhez kapcsolódó anyagcserezavar, fáradtság, fogszuvasodás, immunrendszer bizonyos zavarai, gyomorégés, izomláz, korai öregedés, köröm problémák, nyombélfekély, rák, erős testszag, vérnyomás problémák. Az elsavasodott testben elszaporodnak a paraziták (baktériumok, vírusok, gombák, Candida), amelyek szintén elkezdenek savakat termelni és ezeket a salakanyagokat a szervezetünkbe ürítik, így tovább rontják a helyzetet. A paraziták nem szeretik a lúgosabb kémhatású közeget, hanem a savas irányú eltolódást.
Tudta-e azt, hogy egy kezdődő herpeszt meg lehet állítani egy 5% nátrium klórit (NaClO2) oldattal való ecseteléssel, amely erősen lúgos kémhatású? A gombás fertőzés nem mindig látható formában zajlik, de ez magyarázatot ad miért szokott ez visszatérni, ill. miért múlik el olyan nehezen. A sejtjeink ellátása tovább romlik és a szervezetünk vérnyomás emelésével igyekszik kompenzálni. A sejtjeink tovább változnak-alkalmazkodnak ezekhez a zord körülményekhez és innen már csak egy lépés választja el őket a rákos elfajulástól.
A kiút a bázikus (lúgos) étrend kialakítása, helyesebben visszaállítása. Viszont évtizedekig tartó elsavasodáshoz ez lehet, hogy önmagában kevés és szükségünk lenne étrend kiegészítőkre is, hogy lehetőséget adjunk a testünknek az újraépüléshez. Kb. 3 évente a testünk minden egyes eleme teljesen lecserélődik.
A helyes savtalanítás növényi eredetű lúgosító ételek ill. étel kiegészítő fogyasztásából áll. Kalcium karbonát (pl. kagylóhéjból készült kalcium termék) nem szerves kötés formában van jelen és így csak nagyon kis mennyiségben szívódik fel. A szerves formában jelenlévő vegyületek a legjobbak, ezért van szükségünk a sok zöldségre és az ezekből készült táplálék kiegészítőkre. Nagyon fontos még a nagy mennyiségű folyadék fogyasztásra is, hogy a vese képes legyen kiválasztani az ürülő salakanyagokat ill. a semlegesített savakat.
A megfelelő mennyiség testsúly kg-ként 1/2 deciliter folyadék. Természetesen fokozott izzadással járó körülmények között ez csak nőhet (meleg nyár, pékség, téglagyári munka, öntöde stb.). Átlagban egy 80 kg ember 4 liter folyadékot kell hogy fogyasszon.
És végül mik azok a lúgosító ételek: lucernafű, avokádó, árpafű, banán, burgonya, francia bab, limabab, fehérbab, zöldbab, fekete ribizli, cayenne bors, cukkíni, pitypang, endívia, fejes saláta, fokhagyma, gabonafű, gomba, karfiol, mazsola, retek, paradicsom, répa, retek, szójabab (főtt), szójarügy, spenót, sárgabarack, uborka, zeller.
Forrás: Vitaminkirály

 

 Az érelmeszesedés okai röviden
2008. 02. 16 - 19:10 

Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy az érelmeszesedés kialakulása számos tényező (multifaktoriális folyamat) együtthatásának az eredménye. Ezek között több olyan is akad, amelyet már régóta jól ismerünk. Mindenképpen kiemelésre méltó a dohányzás, az elhízás (obesitas), a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a tartósan magas vérnyomás (hypertonia) vagy a vér emelkedett koleszterinszintje (hypercholesterinaemia).
Régi megfigyelés az is, hogy a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, gyakorlatilag védve vannak a súlyosabb szív és érrendszeri történésekkel szemben. Ezzel szemben a férfiak a keringési rendszer esetleges megbetegedéseit illetően miután ezzel a hormonális alapokra visszavezethető védettséggel nem rendelkeznek már fiatalabb életéveikben is jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Tehát, kissé sarkítva a kérdést, felfoghatjuk úgy, hogy a férfi nemiség már önmagában is rizikótényező. Ezekkel az ismeretekkel hozható összefüggésbe az a világszerte egyre inkább elterjedőben lévő terápiás eljárás, amelynek lényege, hogy a menopauza után mesterségesen pótolják a hiányzó, illetve a szervezet által csak lényegesen kisebb mennyiségben előállított női hormonokat. Az is egy megfigyelés, hogy akiknek a családjában (szülők, nagyszülők, oldalági rokonok) gyakori például a szívinfarktus, azoknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy hasonló megbetegedés áldozatai legyenek. Ez pedig nem mást bizonyít, mint hogy az örökletes adottságok sajnos ilyen téren is meghatározzák életkilátásainkat.
Természetesen az utóbbi évek kutatásainak eredményeképpen ezekről a ma már klasszikusnak számító rizikófaktorokról is nagyon sok új ismerettel rendelkezünk. Tudjuk például, hogy nem csak a hypercholesterinaemia veszélyes, hanem a vér-zsír jellegű komponenseinek arányaiban megfigyelhető eltolódások is. De például az elhízás típusa sem mindegy. Kiderült, hogy a törzsre, s főleg a hasra lokalizált zsírpárnák az igazán károsak.
Cukorról, vasról, kávéról
Az inzulinhiány és a következtében kialakuló cukorbetegség ma már jól ismert módon és több tekintetben feltárt mechanizmussal az erek súlyos megbetegedéséhez vezet. Azonban csak az utóbbi néhány évben vált ismertté, hogy a vér emelkedett inzulinkoncentrációja (hyperinsulinaemia) is szerepet játszik az érrendszeri elváltozások kialakításában. Ezzel a jelenséggel pedig meglepő módon nagyon gyakran lehet találkozni elhízott embereknél.
Egyes megfigyelések szerint a vér vastartalmának csökkenése, mások szerint annak emelkedett volta szintén hozzájárulhat a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyiben tekinthető rizikófaktornak a rendszeres kávéfogyasztás. A tudományos megfigyeléseken alapuló jelenlegi álláspont szerint az átlagos kávéfogyasztás (tehát a napi maximum 2-3 normál adagú feketekávé) érdemben nem járul hozzá szívünk és ereink megbetegedéséhez. Ennél nagyobb mennyiség azonban mindenképpen káros.
Alkoholt is, mértékkel
Sokakat érintő kérdés az alkoholnak a szív és érrendszerre kifejtett hatása. Röviden annyiban foglalható össze az erre adható válasz, hogy kis mennyiségű alkohol (napi maximum fél liter sör, illetve ennek megfelelő egyéb szeszes ital) elfogyasztása véd az érelmeszesedés ellen. Ennek alapján vannak, akik már úgy fogalmaznak, hogy tulajdonképpen az alkoholabsztinencia (tehát az antialkoholizmus) a szív és érrendszeri megbetegedések rizikófaktora. (Ám azt is feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az alkoholnak komoly szívizmot károsító hatása van nem is beszélve az idegrendszerre és a májra kifejtett, finoman szólva igencsak kedvezőtlen hatásairól.)
A hiányzó vitamin
Az utóbbi néhány év kutatásai mutattak rá az E-vitamin, pontosabban az E-vitamin-hiány szerepére az érelmeszesedés kiváltásában. Érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiség bevitelére.
Néhány érdekesség
Befejezésül még röviden néhány érdekes megfigyelésről: összefüggést vélnek felfedezni a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a férfias típusú kopaszodás, a ferde fülcimpabarázdák, illetve a balkezesség között. Természetesen ezek csak megfigyelések, nem pedig tudományos alapon nyugvó tények. Okozati kapcsolatot ez idáig csak spekulatív úton sikerült találni, szakszerű magyarázat egyelőre nem létezik.
Fotó: Európa egyik legrégibb kórháza Lübeckben

 

 Sinusitis betegségekről
2008. 02. 15 - 21:22 

Az orrmelléküregeinek gyulladása igen gyakori megbetegedés. Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5-10%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban. Klinikailag leggyakrabban – felnőtteknél – az arcüreg érintett, majd a rostasejtek, a homloküreg és az iköböl következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen. Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk.
Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre. Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is („kísérő arcüreg-gyulladás”), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.

A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.

Az orr melléküregek szellőzésének zavarát a szervezet elsavasodása is okozhatja (reflux-betegség). Az arcüregek nyálkahártyájában a méregtelenítési folyamatok során duzzanat és kóros nyákképződés jön létre, mivel a szervezet az orr váladékon keresztül is próbál megszabadulni a feleslegessé vált savaktól, ill. a szervezetben keletkezett és a savak megkötése során kialakult méreganyagoktól.

Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó. A kórokozók többnyire anaerobok, emiatt a sebváladék jellegzetesen bűzös. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki. A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek. A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.

Legjellegzetesebb tünetek a fejfájás és az arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik. Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet.

Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny. Az iköböl gyulladása esetén típusosan a tarkótájon, halántéktájon, ill. fej közepén jelentkezik a fájdalom.

Orr válladékozás:

A féloldali nátha – főleg felnőttek esetében – mindig gyanús arcüreg-gyulladásra! A váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak dugul az orrunk. Ezt követően bő vízszerű orrváladék jelentkezik. Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik. Ez a nyálkahártyában elhelyezkedő kehely sejtek fokozott működése és elszaporodása miatt jön létre.

Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen lesz. Gyakran a váladék törmelékes, többnyire szagtalan, ritkábban bűzös (ilyenkor fog eredetű gyulladásra kell gondolni!). A gennycsorgás nemcsak előrefelé, de – elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén – hátrafelé a garat fele is észlelhető. Ez gyakran ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.

Gyakori tünet a gátolt orrlégzés. A gátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet. Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat kötőhártya gyulladás is. A köhögés, rekedtség és/vagy a bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal.

Az általános tünetek közül leggyakoribb a levertség, kedvetlenség. Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek.

A fertőzést antibiotikummal küzdhetjük le, és a besűrűsödött nyálka kitisztulását nyákoldó gyógyszerrel segíthetjük (ACC 200, Fluimucil). A fájdalomra Algopyrint, Algoflexet, Demalgont vehetünk be. A tüneteket jól enyhíti az orrcsepp (Novorin, Nasivin, Ephedrin) a salicyltartalmú Kalmopyrin vagy Aspyrin. Sok C-vitamint, citromos, meleg teákat kell fogyasztani. Száraz meleggel ajánlott a sajgó arcfelület „borogatása”. Mindenképpen szükséges mielőbb a háziorvosát felkeresni, mert antibiotikumot csak receptre lehet kapni.

További részletek: www.fulspecialista.hu oldalon

 

 Allergia nap!
2008. 02. 11 - 16:04 

Értesítjük kedves Betegeinket, hogy 2008. március 5-én, szerdán 15 órától
19 óráig, Maglódon a Katona József u. 25 szám alatti Fül-Orr-Gégészeti Rendelőben (Anna patika fölött) ALLERGIA NAPOT tartunk. (allergia vizsgálat, életmódi tanácsok, szaktanácsadás)

Érdemes elmenni a vizsgálatra, ha tüsszög, viszket és könnyezik a szeme, folyik az orra, mert lehet, hogy Ön is allergiás.


AZ ELLERGIASZŰRÉS INGYENES!

 

 Parlagfűről röviden
2008. 02. 10 - 19:38 

A parlagfű története:

Világháborús „ajándéknak” tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.

Csak kevés időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy megszokja az éghajlatot, és meg tudjon telepedni. Amikor a klíma elfogadhatóvá vált számára, a továbbiakban semmi sem tudta útját állni. Bár talajban az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli leginkább, minden más területen is jól megél. Igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási erélye révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik felül más növényeken.

Igénytelenségére jellemző – a parlagfű név is ebből származik – leggyakoribb felszaporodási helye, az elhanyagolt parlagterületek és a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, stb. megbolygatott talajú területei. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül a parlagfű tenyészik, és ez idő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét. Az elhagyott, nem művelt kultúr talajokon is uralkodni képes a faj, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja.

Az első gyomfelvételezést (1950) követő ötven év jelentős és sok esetben nagyon kedvezőtlen változásokat eredményezett, mivel a felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. Az ország 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5,0 millió hektáron kisebb - nagyobb mértékben megtalálható a gyomnövény.
A PARLAGFŰ természetéből adódóan légutakon keresztül jut kapcsolatba szervezetünkkel. Ennek megfelelően az általa okozott allergia elsősorban szénanáthás és asztmás tüneteket okoz. Mindazonáltal előfordulhatnak ekcémás tünetek is.
Szénanátha tünetei közé tartozik az orrviszketés, szájpad viszketés, tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés.
Asztma tünetei lehetnek a köhögés, fulladás, nehézlégzés, elsősorban éjszakai, hajnali órákban.
Amennyiben a fenti tünetek mindeddig nem álltak fenn, és július végén, augusztus elején jelentkeznek, egy hétnél tovább tartanak, a légúti allergia fennállta erősen valószínűsíthető.
Gyakori, hogy a szénanáthás, asztmás, esetleg ekcémás tüneteket nem csak maga a parlagfű okozza. Besegítenek neki a keresztallergiát adó növények is: fekete üröm, paradicsom, görögdinnye. Ezek olyan ételek, melyekben található fehérjék nagy hasonlóságot mutatnak a parlagfű pollenjének allergénjeivel. Emiatt a parlagfüvön aktiválódott szervezet ugyanolyan védekező reakcióval válaszol rájuk, mint a parlagfűre teszi.
Parlagfüves időszakban a keresztallergéneken kívül gondot okozhat még a magas hisztamin tartalmú ételek fogyasztása is. Ilyen étel a füstölt sajtok, az alkoholok többsége, a kagylók, a rákok.
Ajánlatos orvosukat mielőbb felkeresni, mert bizonyos készítmények korai szedésével „csillapítani” lehet a tüneteket. Allergia-vizsgálat során a gyógyszereket a szakember (tüdőgyógyász) nagyobb támogatással írhatja fel vagy javasolhatja a háziorvosnak felírásra.

 

 Üzemegészségügyi Híradó
2008. 02. 08 - 12:54 

Idén január elsejétől a munkáltató – a magánszemély munkáltató kivételével – a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének bejelenteni székhelyének és telephelyeinek címét, tevékenységeit, a számára „foglalkozás-egészségügyi” szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét, a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.

Ha az adatokban változás történik, azt minden év február 15-ig kell bejelenteni. Kivéve, ha megváltozik a szolgáltatást nyújtó orvos személye, vagy megszűnik a szolgáltatói szerződés, ilyenkor három munkanapon belül kell az adatokat módosítani. (89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet)

Ruszin Zsolt adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke szerint a vállalkozóknak olyan adatokat kell bejelenteniük, amelyeket a munkaügyi hatóság az üzemorvostól egyszer már megkapott. Azt pedig teljesen érthetetlennek tarja, miért kell a cégnyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat is elküldeni.

Az sem teljesen világos, a kötelezettség teljesíthető-e elektronikusan, mivel a rendelet nem tartalmaz formai szabályt a teljesítés módjára nézve. Ruszin Zsolt szerint az intézkedés vélhető célja a fehérítés, ám az adatok többszörös begyűjtésétől nem lesz fehérebb a gazdaság, viszont a jogkövető vállalkozóknak meg költséget jelent a megnövekedett adminisztráció.

Az érdekképviseleti elnök, tárgyalást, egyeztetést javasol a rendelet módosítása kapcsán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a vállalkozói érdekképviseletek között.

Dr. Móczár István üzem-háziorvos

 

[1] |  [2] |  [3] |  [4] |  [5] |  [6] |  [7] |  [8] |  [9] |  [10] |  [11] |  [12] |  [13] |  [14] |  [15] |  [16] |  [17] |